2008. november 6., csütörtök

Immár a Nők Lapjában is írnak rólunk, igaz, nem a nők, hanem a nők kedvence, El Greeco Krisztiánosz:

Kultúrcsempészek az „ezüst nyílon” 


Vidéken a vasút az élet, a vérkeringés, a bőség és a bujaság jelképe, egyszerűen nem lehet véletlen, hogy a „bakter” irodalmunk ilyen biztos karaktere… Ezek után nem meglepő, hogy a Szegeden tanuló vajdasági egyetemisták (Orcsik Roland és Kollár Árpád) a Szeged-Szabadka sínbusz jártara szerveztek kulturális fesztivált. Muzsika, irodalom és egy kis vajdasági pálinka várta az utasokat. A Szeged-Szabadkai járatot „Ezüst nyílnak” is becézik, mert a vaskerekű a horgosi határtól 20 km/óra sebességgel halad. A járat távolról sem „nosztalgia”, pedig a kocsikat ’44-ben selejtezte le a német állam, és adta háborús kártérítésként az akkori Jugoszláviának. Az írók közül ketten is dicsekedhettek vasutas felmenőkkel Szíjj Ferenc és jómagam, de a többiek – Kemény István, Kiss László, Lanczkor Gábor – is meghatottan olvastak föl a szerb író kollégákkal együtt. A szövegek mindkét nyelven elhangzottak, miközben a járat áthaladt időn, kultúrákon, országokon, átcsempészett némi nemzetek közötti barátságot a még mindig rideg határon. 

Grecsó Krisztián